Mária halála: elszenderülés .(latinul. Dormitio Mariae, görögül. koimészisz)

Az Egyház hivatalos tanítása szerint Mária halálával lelke Isten boldog színelátására jutott,
teste nem indult oszlásnak, hanem azonnal a megdicsőült test állapotára emelkedett .

- Az evangéliumok nem beszélnek róla. Mária tiszteletreméltó alakját szent hallgatás vette
körül. A szerető tapintat parancsolta ezt, nehogy tiszteletlenül beszéljenek arról, akinek
egész lénye alapvonása volt és maradt a csendes rejtőzés.

Az Egyház a szeplőtelen fogantatásból és Mária istenanyaságából következően tanítja, hogy a testnek és a léleknek nem az a fájdalmas elválása volt, ami Ádám ivadékainak büntetés jellegű halála, hanem elszenderülés .

- Az apokrifok szerint Máriát eltemették, de amikor Tamásnak, aki elkésett a temetésről, meg akarták mutatni a halott Istenanyát, a sírt üresen találták. Krisztus röviddel a temetés után föltámasztotta őt, és testestül fölvette a mennybe.

Más források szerint az apostolok jelen voltak még Mária halálos ágyánál, amikor Fia megjelent,
s anyja lelkét magához vette.

Szent Melitónnak, Szárdesz II. században élt püspökének apokrif könyvében olvashatjuk:

„Mária, halálát követően azon nyomban feltámadt sírjából, áldotta az Urat, és az Úr lábaihoz borult ezen szavakkal: ,,Uram, én nem tudok tenéked eléggé hálát adni megszámlálhatatlan áldásodért, amit nékem, a te szolgálódnak adni méltóztattál. Mindörökre áldott legyen a te neved, világ Megváltója, Izrael Istene!’’

Az Úr megcsókolván odahajolt hozzá, majd lelkét átadta az angyaloknak, hogy vigyék el a paradicsomba. Az apostoloknak pedig ezeket mondta:

"Járuljatok ide hozzám!’’ Amikor köréje gyűltek, megcsókolta őket és így szólt:
"Békesség veletek! Ahogyan mindenkor veletek voltam, veletek leszek a világ végezetéig.’’

Amint ezeket elmondta az Úr, fölemelkedett a felhőben és az égbe szállt, az angyalok vele együtt mentek és elvitték Máriát az Isten paradicsomába.”