A La Salette-i Mária jelenés a katolikus egyház vizsgálata szerint alapvetően hitelesített, és La Salette-i Miasszonyunk néven jóváhagyott Szűz Mária-jelenés.

La Salette egy kis hegyi falu Grenoble püspökség területén Dauphine megyében. 1846-ban két pásztor gyermek, Mélanie Calvat és Maximin Giraud beszámolója szerint megjelent nekik a Szűzanya.

    A látnokok:
Maximin Giraud (született 1835. augusztus 27. Corpsban).
Anyját korán elvesztette, apja újranősült és mostohaanyja szívtelenül bánt vele. Apja nem védte meg, sokszor étlen-szomjan kellett házon kívül lennie. A templomot kerülte, inkább valami rosszalkodásban találta meg szórakozását. A látomáskor 11 éves meggondolatlan, ideges természetű fiú volt. Franciául alig tudott néhány szót, az okszitán nyelvjárást beszélte.

 Mélanie Calvat (született 1831. november 7. Corpsban). Mélanie családoknál koldult, apja szegény sorsú favágó és kőműves, és kilenc gyermeke van. Baptiste Pra gazda birtokán őrzi a birkanyájat kihelyezve, szülei hetekig nem látják. A jelenés idején 15 éves, lassú felfogású, imádkozni alig tud. Hittanra nem járt, ezért első áldozó sem lehetett. Írni olvasni nem tud.

A két gyermek beszámolt róla, hogy látták Szűz Máriát a La Salette-i hegycsúcs közelében 1846. szeptember 19-én, 15:00 óra körül.

 A jelenések három különböző szakaszból álltak.
Először Mélanie egy tűzgömbre lesz figyelmes, mely szétválik és a gyerekek láttak a ragyogó fényben egy gyönyörű hölgyet furcsa ruhába öltözve.
Egy sziklán ült és könnyezett, arca kezébe volt temetve.

Mélanie az ijedségtől elejtette pásztorbotját, mire Maximin ezt mondta:
"Mélanie vedd fel a botodat, én is a magamét készenlétbe tartom. Majd jól odaütök, ha bántani merészel bennünket".
Akkor felegyenesedett és beszélt a gyerekekhez, felváltva franciául, illetve az ő nyelvjárásukban. Megbízta őket egy üzenettel.

A jelenés másnapján a polgármester is tud a történtekről, odautazik a két gyerekhez, hogy végül rávegye Mélanie-t, tagadja le az egészet. Mélanie sem a fenyegetésnek, pénznek, ígéreteknek nem enged:
"Azt mondta a hölgy, hogy mindenkinek mondjam el, tehát beszélni fogok".
Aznap este Jean-Baptiste Pra, Pierre Selme és a szomszéd úgy döntenek, hogy még aznap Mélanie elmondása alapján leírják a látott hölgy szavait, melyet dátummal látnak el, és mindhárman aláírnak. Hétfőn a polgármester Maximint kérdezi ki Corpsban. Tanúságtétele, a fiú határozottsága és mindaz, amit Mélanie mondott, tökéletesen egyezőleg Maximinnel, lenyűgözi a polgármestert.

A hír gyorsan terjed ezután, zarándokok jönnek, köztük újságírók és a grenoble-i püspök is.
1846. október 9-én a grenoble-i püspök körlevélben tiltja meg papjainak, hogy La Salette-ről ne beszéljenek, amíg pontos és szigorú vizsgálat után, hivatalosan ő maga nem nyilatkozik.

Hivatalos vizsgálat kezdődik, tanúkat idéznek, jegyzőkönyveket vesznek fel. Ezt a beszámolót majd egy olyan bizottság elé viszik, aminek a tagjait úgy válogatták össze, hogy pártolók és ellenzők is legyenek benne. A püspök elnököl és a két látnokon kívül olyanokat is meghallgatnak. akik nem hisznek abban, hogy jelenés történt. A vizsgálatot lezáró dokumentum megállapításokat tartalmaz:

"A gyerekek nem csalók, és nem csalás áldozatai. Ha csalni akartak volna, arra képtelenek lettek volna, mert ilyet kitalálni nem tudtak".

A püspök 1847-től meg van győződve a jelenés valódiságáról, de még négy évig tanulmányozzák a történteket, figyelik a fejleményeket.
. Mgr. Philibert de Bruillard grenoble-i püspök 1851. szeptember 19-én püspöki pásztorlevelet tesz közzé: (részlet)

"Úgy ítéljük, hogy a Szent Szűz megjelenése a két pásztornak 1846. szeptember 19-én az Alpok hegyláncai között, a corps-i esperességhez tartozó La Salette-i plébánia területén magában hordja az igazság minden saját vonását, és a hívőknek alapos okuk van arra, hogy ezt kétségtelenül és biztosan higgyék...".

1851-ben megkapta a pápai jóváhagyást is.

forrás.wikipedia