A szép szeretet, az istenfélelem, a tudomány és a szent reménység anyja vagyok.

Odaadattam minden időkre, minden gyermekemnek. (Sir 24,18)

Olyan szép vagy , hogy ha az ember egyszer látott téged, szeretne rögtön meghalni, hogy újra láthasson.

- mondta Szent Bernadett  1858. július 16-án, amikor  a Szűzanya 
Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén utoljára jelent meg neki.

Különösen megérintette az, ahogyan a Szűzanya mosolyogva búcsúzott.

Úgy tekintsetek Máriára, mint kisgyermek az édesanyjára!

Ha fáj valamije, gyorsan odaszalad az anyjához, nem is annyira a gyógyulás érdekli, hanem az, hogy anyja megsajnálja és megsimogassa.

Az anya megsimogatja és beköti a sebét, a gyermek pedig örül,
megnyugszik, a gyógyulás miatt nem aggódik.

Anyja megcsókolta, kedvesen vigasztalta, s neki ennyi elég.

( François-Jacob Libermann)

A fatimai jelenések, 1916. május 13. és  1917. október 13.közt zajlottak.

Három angyali és hat Mária-jelenés történt, melyet a 10 éves Santos Lúcia, a 9 éves Marto Ferenc és a 7 éves Marto Jácinta látott.

1916 tavaszán
a 3 pásztorgyermek egy ifjút pillantott meg, aki
- a béke angyalának nevezte magát és imádságra buzdította őket.
- Nyár közepén az angyal Portugália őrzőangyalaként mutatkozott be és áldozatokra buzdította őket.
- szeptember  végén az angyal az Eucharisztiával jelent meg, és megáldoztatta a 3 gyermeket.

1917. V. 13:
Egy kis tölgyfabokor felett - ahol ma a jelenési kápolna áll - láttak meg egy női alakot, aki elmondásuk szerint ragyogóbb volt a Napnál és kezében rózsafüzért tartott.
A jelenés arra bíztatta a gyerekeket, hogy imádkozzanak minél többet, s kérte őket, hogy az
elkövetkező öt hónap 13. napján, ugyanazon órában ismét jöjjenek Cova da Iriába. A gyermekek így is tettek, és a hölgy mind az ötször eljött hozzájuk.

Az augusztusi jelenésre azonban már nem tudtak elmenni, mert Outrem polgári prefektusa letartóztatta és kihallgatta őket. A prefektus a hazugságokat elismerő vallomást akart kicsiholni a gyerekekből, akik erre nem voltak hajlandók.
Szabadon bocsátásuk után a Szűzanya augusztus 19-én jelent meg előttük Valinhos település mellett, Cova da Iriától nem messze.
Az utolsó, októberi jelenést - az úgynevezett Napcsodát - már becslések szerint 30-70 ezer ember látta.
A megjelenő nőalak azt mondta, hogy ő a Rózsafűzér Királynője, és azt kérte, hogy ezen a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére.

A jelenés végén mindenki láthatta a csodát: a Nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel is lehetett szemlélni, majd saját tengelye körül forgott, mint egy tűzkerék, és úgy tűnt, mintha a földre zuhanna.

A jelenések közül azonban a júliusi váltotta ki az utókorban a legnagyobb izgalmakat, amikor a Szűzanya három titkot bízott a gyermekekre. Az első kettő korábban napvilágra került, az utolsót azonban csak 2000-ben fedték fel.

Az első titok a jelenés tanúira vonatkozott: ketten korán meghalnak közülük, az üzenetet a harmadiknak kell továbbadnia. Francesco és Jacinta néhány évvel később valóban meghalt (mindketten tüdőgyulladásban)

Jacinta teljesen épen maradt holttestét 1951-ben helyezték örök nyugalomra a bazilikában,
Francesco földi maradványait pedig 1952-ben vitték át a plébánia temetőjéből a fátimai bazilikába. Boldoggá avatási perük 1952-ben indult, II. János Pál pápa 2000. május 13-án avatta őket boldoggá.

A második titok Oroszországra vonatkozott, és az ország megtérését sürgette. „Ha meghallgatják, amit kérek, Oroszország megtér, és béke lesz. Különben elterjeszti a világban tévedéseit, állandó háborúság tör ki, és üldözés az egyház ellen. Sok jó ember hal mártírhalált, a Szentatyának sokat kell szenvednie” - szólt az üzenet. A Szűzanya emellett szólt az első világháború végéről, de megjövendölte a második világégés eljövetelét is.

A harmadik titkot az ezredfordulón ismertette az akkor még a Hittani Kongregáció élén álló Joseph Ratzinger bíboros, a jelenlegi XVI. Benedek pápa. Az évtizedek alatt köré szövődött legendákkal és találgatásokkal ellentétben azonban a titok nem jövendölt sem apokalipszist, sem végzetes környezetkárosodást:
- egy fehérbe öltözött püspökről szólt, aki egy fegyver által eltalálva holtan rogy össze.
Értelemszerűen mindenki a II. János Pál elleni merényletre gondolt (ami kísérteties módon szintén május 13-án történt, 1981-ben) s maga a pápa is hitt abban, hogy Szűz Mária keze térítette el Ali Agca közvetlen közelről leadott lövését, amely így „csak” megsebesítette, de nem ölte meg a pápát. (A testéből kioperált golyót gyémántokkal ékesített koszorúban Fátimában helyezték el.)

Lúcia  szerzetesnővér lett, 1921-ben lépett be a Dorottya-rendbe, és néhány évet Spanyolországban élt, Vilarban illetve Tuy-ban. A Szűzanya ott is többször megjelent neki, és azt kérte, tartsanak ájtatosságot öt egymást követő szombaton: imádkozzák a rózsafüzért, elmélkedjenek a titkokon, gyónjanak és áldozzanak, hogy a Mária Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett bűnöket jóvátegyék. Lúcia 1948-ban belépett a sarutlan kármelita rendbe, és a coimbrai Szent Teréz kolostorban élt haláláig. 2005 februárjában húnyt el.

A  jelenesek  részleteiért kattints ide !

Te, beengeded a kopogtató Máriát,
 hogy megszülethessen benned a Kisded?
Kitárod szíved kapuját,
hogy befogadd a Szeretetet -
az ajándékot, melyet
néked hozott a Megszületett?!

Lámpást gyújtasz-e bévül?
Vagy sötétben botladozol
keresgélve - mint a Szent Család -
meleg otthont, biztonságot…
Vagy választod a gyávaságot,
s elég néked a csillag fénye -
mely közeledik Betlehembe,
hirdetve a Messiást -,
elég neked, ha e fény csak
az ajándékok özönét
csillogtatja e szent éjen?!...
S nem kiáltod:
Éljen, éljen, Glória!
Megszületett a Megváltónk,
Dicsőség Istennek Fia!?

Mit választasz, mire vágysz?
Szíved kérdezd…
s ha odabenn pislákolni kezd a láng,
éleszd tüzed, tárd kapudat,
s engedd be a FÉNYT, magát!

Megszületett! - kiálthatod.
Lelkedben, otthonra talált!

Mint gyermekeket,  Jézushoz vezet, s Jézust, az életet adja nekünk.

S ha a gyermek ráfeledkezett Jézusra, elmerült a lelki élet legédesebb misztériumába: egyesült Istennel - nincs-e azért mellette
mennyei Édesanyja?!

Jönnek kísértések, föl-föltámad az alig leigázott természet,
a világ ránk rohan - ki védi meg a gyermeket?

- Az édesanya nélkülözhetetlen, Máriának mindig jelen kell lennie.
Édesanya nélkül a gyermek nem gyermek többé; nélküle veszve van.

(Marcell atya :Mária Jézushoz vezet, s Jézust, az életet adja nekünk )

Megy a Jézus a Kálváriára,
Fejében a töviskoronája.

Véres rózsák verték ki a testét.
Megy a Jézus, viszi a keresztjét.

Most elôször roskadt el alatta,
Vad pribékek keze fölrángatta.

Szeges szíjjak a húsába tépnek,
Borzalommal kísérik a népek.

Szeges szíjjak csnntig elevenbe.
Jön az úton Szűzmária szembe.

A szemébôl mennyek mosolyognak,
De szívében hét tôre pokolnak.

Nézi Jézust, nézi a keresztfát,
Azt a véres, verejtékes orcát,

Azt az Arcot, azt az édes-egyet,
Aki az ô testébôl testedzett.

Kis Betlehem boldog éjjelében
Ő ringatta ámuló ölében,

Ő mosott rá, főzött és dagasztott,
Ágya szélén de hányszor virrasztott!

Ruhácskáít szőtte, fonta, foldta,
Haj pedig már akkor is de tudta...!

Ó hogy nézte távolodó képét,
Mikor elment, három éve, végkép!

Nézi most is, rogyadozó testtel,
Kicsi fiát a szörnyű kereszttel.

Nézi, nézi, fátyolodó szemmel.
Megy a Jézus, utána a tenger.

Véres úton, végestelen hosszan:
Tenger ember, férfi, gyerek, asszony,

Véres tajték veri ki a mesgyét.
Valamennyi viszi a keresztjét.

Nem hiányzik senki sem a sorból:
Legelől a tízenkét apostol,

Utánuk a számolatlan ezrek,
Ködbeveszô végtelen keresztek.

Ott piheg a sok mái szegény is:
Édesapám, édesanyám, én is!

Hétfájdalmas, nézz ide miránk is,
Krisztus Anyja, légy a mi anyánk is!

Mária, Isten Szent Anyja, észrevétlenül élt, mint népének akármelyik asszonya. -- Tanulj tőle egyszerűséget.

A fájdalmas Anya. Mikor őt szemléled, tekints a Szívére: Anya ő, két fia van, szemtől szemben: Ő... és te.

Mária magánya. -- Egyedül, elhagyottan zokog! -- Neked és nekem, mindkettőnknek vele kell lennünk, vele kell sírnunk, mert gyarlóságunk Jézust a keresztfára szegezte.

A Boldogságos Szűz Mária, a ,,szép szeretet anyja'', békét teremt szívedben, ha bizalommal fordulsz hozzá, mikor nagyon is érzed, hogy húsból és vérbôl van.

Csodáld a szent Szűz bátorságát: a kereszt lábánál, a legnagyobb emberi fájdalmak közepette -- nincs nagyobb fájdalom, mint az Ő fájdalma, -- hősi erővel telve. Kérd ezt a bátorságot tőle, hogy te is kitarts a kereszt mellett.

(Josemaria Eccrivá)

A Szentlélek ajándékainak gyümölcse a JÓSÁG.

Földi életed a megtestesült Jóság volt Boldogságos Szűzanya,
mert Te teljes önátadással Istennek éltél.