A kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására – az emberi szemhez hasonlóan – kitágul és összehúzódik.
A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egy egészséges ember testhőmérséklete.
Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg.
A NASA mérnökei továbbá megállapították, hogy a festék, amellyel a kegykép készült, földön nem létezik és soha nem is létezett – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
A 20. század elején a kegykép mellett valaki bombát robbantott, melynek eredményeképpen nagy sugarú körben minden elpusztult, a kegykép azonban egész és sértetlen maradt.
A tudosók érdekesnek találják, hogy Mária jobb karja világosabb, bal karja pedig sötétebb, ami szerintük a rasszok közötti egység fontosságát hivatott hangsúlyozni.
Kárpátinfo.net
Juan (ejtsd: Huan) Diego, 57 éves indián férfi szentmisére igyekezik a jelenés napján, amikor a csillagok alól valami le nem írható gyönyörű hangot hall, majd fényt lát, és valaki kedvesen nevén szólítja.
A Szent Szűz jelent meg elõtte és nahuatli nyelven arra kérte, menjen a mexikói püspökhöz, s mondja el neki óhaját:
"Hõn kívánom, hogy itt egy kápolnát építsenek, ahol megmutathatom és felajánlhatom egész szeretetemet, segítségemet és oltalmamat, mert én vagyok a ti Irgalmas Anyátok!"
A spanyol püspök, Juan de Zumárraga kétkedve fogadja a kérést, és jelet kér.
A negyedik jelenés alkalmával a Szűzanya kéri Juant, hogy a domb tetején - a hideg téli decemberben - szedje teli rózsával kötényszerû köpenye elejét, mutassa meg Õneki és azután vigye el a püspöknek.
A püspök igen csodálkozik azon, hogy ez idõben rózsaszedésrõl beszél az indián, ám a köpeny leeresztésekor a rózsák kihulltával, gyönyörû Mária-kép válik láthatóvá a ruha elején.
Zumárraga püspök térdre esik és könnyezve hálát ad az Istenanyának a rendkívüliségért.
Két hét múlva már áll a fából épült elsõ kápolna.
A köpenyt, (amelyet az indiánok tilmának neveznek) rajta a csodás Mária-képpel kiállítják, s kegyelmi hatásaként néhány év alatt 9 millió indián keresztelkedik meg. (A "guadalupe" elnevezés spanyol nyelvi félrehallás következménye, és nahuatli nyelven eredeti jelentése: a démon legyõzõje.)
A növényi eredetű, ritka szövésű anyag a Szűzanya képével a közel 500 év alatt mindenféle behatások ellenére (gyertyafüst, sok ezer hívő érintése, sav, tűz, robbantás )a mai napig épségben fennmaradt.
A tepeyaci jelenések óta 46 pápa uralkodását jegyzi fel az egyháztörténelem, s közülük 26 határozottan állást foglalt bullákban, körlevelekben, jubileumi megnyilatkozásokban e természetfeletti jelenség hitelessége mellett.
II. János Pál pápa a látnokot, aki Cuauhtlatoatzin néven, csicsimeka indiánként született, 2002. július 31-én Szentté avatta.
Részletesebben olvasható ide kattintva !
