Úgy tekintsetek Máriára, mint kisgyermek az édesanyjára!

Ha fáj valamije, gyorsan odaszalad az anyjához, nem is annyira a gyógyulás érdekli, hanem az, hogy anyja megsajnálja és megsimogassa.

Az anya megsimogatja és beköti a sebét, a gyermek pedig örül,
megnyugszik, a gyógyulás miatt nem aggódik.

Anyja megcsókolta, kedvesen vigasztalta, s neki ennyi elég.

( François-Jacob Libermann)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.